turecepcja:

Oakoak street art

OakOak is a street artist, but he is not a fine artist painting in public. His work, either on the streets of his native St Etienne, France, or made on his travels, is opportunistic and never “authorised”. He is completely untrained in art and works full-time in an office. Whilst his favourite artist is Amedeo Modigliani, he cites his main influences as football, comic books, video games and his home town. “I like this city, her atmosphere” OakOak says of Saint Etienne “and I wanted it to look nicer. It was an industrial city with many coal mines; now it’s in regeneration and still quite poor. But it’s easily travelled by foot with awkward aspects ideal for art. I saw shapes everywhere, and wanted to realise them.” via

turecepcja:

Oakoak street art

OakOak is a street artist, but he is not a fine artist painting in public. His work, either on the streets of his native St Etienne, France, or made on his travels, is opportunistic and never “authorised”. He is completely untrained in art and works full-time in an office. Whilst his favourite artist is Amedeo Modigliani, he cites his main influences as football, comic books, video games and his home town. “I like this city, her atmosphere” OakOak says of Saint Etienne “and I wanted it to look nicer. It was an industrial city with many coal mines; now it’s in regeneration and still quite poor. But it’s easily travelled by foot with awkward aspects ideal for art. I saw shapes everywhere, and wanted to realise them.” via

turecepcja:

Oakoak street art

OakOak is a street artist, but he is not a fine artist painting in public. His work, either on the streets of his native St Etienne, France, or made on his travels, is opportunistic and never “authorised”. He is completely untrained in art and works full-time in an office. Whilst his favourite artist is Amedeo Modigliani, he cites his main influences as football, comic books, video games and his home town. “I like this city, her atmosphere” OakOak says of Saint Etienne “and I wanted it to look nicer. It was an industrial city with many coal mines; now it’s in regeneration and still quite poor. But it’s easily travelled by foot with awkward aspects ideal for art. I saw shapes everywhere, and wanted to realise them.” via

turecepcja:

Oakoak street art

OakOak is a street artist, but he is not a fine artist painting in public. His work, either on the streets of his native St Etienne, France, or made on his travels, is opportunistic and never “authorised”. He is completely untrained in art and works full-time in an office. Whilst his favourite artist is Amedeo Modigliani, he cites his main influences as football, comic books, video games and his home town. “I like this city, her atmosphere” OakOak says of Saint Etienne “and I wanted it to look nicer. It was an industrial city with many coal mines; now it’s in regeneration and still quite poor. But it’s easily travelled by foot with awkward aspects ideal for art. I saw shapes everywhere, and wanted to realise them.” via

turecepcja:

Oakoak street art

OakOak is a street artist, but he is not a fine artist painting in public. His work, either on the streets of his native St Etienne, France, or made on his travels, is opportunistic and never “authorised”. He is completely untrained in art and works full-time in an office. Whilst his favourite artist is Amedeo Modigliani, he cites his main influences as football, comic books, video games and his home town. “I like this city, her atmosphere” OakOak says of Saint Etienne “and I wanted it to look nicer. It was an industrial city with many coal mines; now it’s in regeneration and still quite poor. But it’s easily travelled by foot with awkward aspects ideal for art. I saw shapes everywhere, and wanted to realise them.” via

turecepcja:

Oakoak street art

OakOak is a street artist, but he is not a fine artist painting in public. His work, either on the streets of his native St Etienne, France, or made on his travels, is opportunistic and never “authorised”. He is completely untrained in art and works full-time in an office. Whilst his favourite artist is Amedeo Modigliani, he cites his main influences as football, comic books, video games and his home town. “I like this city, her atmosphere” OakOak says of Saint Etienne “and I wanted it to look nicer. It was an industrial city with many coal mines; now it’s in regeneration and still quite poor. But it’s easily travelled by foot with awkward aspects ideal for art. I saw shapes everywhere, and wanted to realise them.” via

turecepcja:

Oakoak street art

OakOak is a street artist, but he is not a fine artist painting in public. His work, either on the streets of his native St Etienne, France, or made on his travels, is opportunistic and never “authorised”. He is completely untrained in art and works full-time in an office. Whilst his favourite artist is Amedeo Modigliani, he cites his main influences as football, comic books, video games and his home town. “I like this city, her atmosphere” OakOak says of Saint Etienne “and I wanted it to look nicer. It was an industrial city with many coal mines; now it’s in regeneration and still quite poor. But it’s easily travelled by foot with awkward aspects ideal for art. I saw shapes everywhere, and wanted to realise them.” via

turecepcja:

Oakoak street art

OakOak is a street artist, but he is not a fine artist painting in public. His work, either on the streets of his native St Etienne, France, or made on his travels, is opportunistic and never “authorised”. He is completely untrained in art and works full-time in an office. Whilst his favourite artist is Amedeo Modigliani, he cites his main influences as football, comic books, video games and his home town. “I like this city, her atmosphere” OakOak says of Saint Etienne “and I wanted it to look nicer. It was an industrial city with many coal mines; now it’s in regeneration and still quite poor. But it’s easily travelled by foot with awkward aspects ideal for art. I saw shapes everywhere, and wanted to realise them.” via

turecepcja:

Oakoak street art

OakOak is a street artist, but he is not a fine artist painting in public. His work, either on the streets of his native St Etienne, France, or made on his travels, is opportunistic and never “authorised”. He is completely untrained in art and works full-time in an office. Whilst his favourite artist is Amedeo Modigliani, he cites his main influences as football, comic books, video games and his home town. “I like this city, her atmosphere” OakOak says of Saint Etienne “and I wanted it to look nicer. It was an industrial city with many coal mines; now it’s in regeneration and still quite poor. But it’s easily travelled by foot with awkward aspects ideal for art. I saw shapes everywhere, and wanted to realise them.” via

(via halkanelunk)

terta:

unusual visitor…
terta:

unusual visitor…
terta:

unusual visitor…
terta:

unusual visitor…
terta:

unusual visitor…
terta:

unusual visitor…
terta:

unusual visitor…

terta:

unusual visitor…

Igyekszem tartani az autó gyári vonalát és semmi idegen dolgot ráhelyezni. Sőt a korai tükörrel inkább visszafelé haladok. Azért a zene nagyon hiányzik, így kellett egy alternatíva, amivel ezt orvosolni tudom.
Bent a műhelyben valamelyik elődöm megheftelte úgy a rádiót, hogy a CD lejátszót kikötötte és helyére bekötött egy jack dugót. Mivel még rádiónak is alkalmatlan így a jackről bármilyen zenelejátszót rá lehet kötni és gond nélkül viszi. Innen jött az ötlet, hogy valami hasonló kellene nekem is. Lassan tényleg ott tartok, hogy legalább egy embert ismerek, aki a hasonló ötleteimhez a háttértudással is rendelkezik. Jelen esetben ez a grafikus kollégám volt, aki szerencsére vevő a hülyeségeimre. Szervált egy erősítőt, így most ez szolgál a rádió hátuljában. Hátulról ebből is kifut a jack kimenet, így vagy MP4-ről vagy telóról bármit lejátszik. A frekvenciaváltó gomb megkapta a ki-be kapcsolás szerepét. És a világítás is ugyanúgy működik.
Visszatérve az elejére. Mivel nem akarom nagyon szétbombázni az alkatrészeket, szereztem egy donor rádiót is. Hétvégén jön az érdekesebb rész. A beszerelés. Már csak jófajta hangszórók hiányoznak. Igyekszem tartani az autó gyári vonalát és semmi idegen dolgot ráhelyezni. Sőt a korai tükörrel inkább visszafelé haladok. Azért a zene nagyon hiányzik, így kellett egy alternatíva, amivel ezt orvosolni tudom.
Bent a műhelyben valamelyik elődöm megheftelte úgy a rádiót, hogy a CD lejátszót kikötötte és helyére bekötött egy jack dugót. Mivel még rádiónak is alkalmatlan így a jackről bármilyen zenelejátszót rá lehet kötni és gond nélkül viszi. Innen jött az ötlet, hogy valami hasonló kellene nekem is. Lassan tényleg ott tartok, hogy legalább egy embert ismerek, aki a hasonló ötleteimhez a háttértudással is rendelkezik. Jelen esetben ez a grafikus kollégám volt, aki szerencsére vevő a hülyeségeimre. Szervált egy erősítőt, így most ez szolgál a rádió hátuljában. Hátulról ebből is kifut a jack kimenet, így vagy MP4-ről vagy telóról bármit lejátszik. A frekvenciaváltó gomb megkapta a ki-be kapcsolás szerepét. És a világítás is ugyanúgy működik.
Visszatérve az elejére. Mivel nem akarom nagyon szétbombázni az alkatrészeket, szereztem egy donor rádiót is. Hétvégén jön az érdekesebb rész. A beszerelés. Már csak jófajta hangszórók hiányoznak. Igyekszem tartani az autó gyári vonalát és semmi idegen dolgot ráhelyezni. Sőt a korai tükörrel inkább visszafelé haladok. Azért a zene nagyon hiányzik, így kellett egy alternatíva, amivel ezt orvosolni tudom.
Bent a műhelyben valamelyik elődöm megheftelte úgy a rádiót, hogy a CD lejátszót kikötötte és helyére bekötött egy jack dugót. Mivel még rádiónak is alkalmatlan így a jackről bármilyen zenelejátszót rá lehet kötni és gond nélkül viszi. Innen jött az ötlet, hogy valami hasonló kellene nekem is. Lassan tényleg ott tartok, hogy legalább egy embert ismerek, aki a hasonló ötleteimhez a háttértudással is rendelkezik. Jelen esetben ez a grafikus kollégám volt, aki szerencsére vevő a hülyeségeimre. Szervált egy erősítőt, így most ez szolgál a rádió hátuljában. Hátulról ebből is kifut a jack kimenet, így vagy MP4-ről vagy telóról bármit lejátszik. A frekvenciaváltó gomb megkapta a ki-be kapcsolás szerepét. És a világítás is ugyanúgy működik.
Visszatérve az elejére. Mivel nem akarom nagyon szétbombázni az alkatrészeket, szereztem egy donor rádiót is. Hétvégén jön az érdekesebb rész. A beszerelés. Már csak jófajta hangszórók hiányoznak.

Igyekszem tartani az autó gyári vonalát és semmi idegen dolgot ráhelyezni. Sőt a korai tükörrel inkább visszafelé haladok. Azért a zene nagyon hiányzik, így kellett egy alternatíva, amivel ezt orvosolni tudom.

Bent a műhelyben valamelyik elődöm megheftelte úgy a rádiót, hogy a CD lejátszót kikötötte és helyére bekötött egy jack dugót. Mivel még rádiónak is alkalmatlan így a jackről bármilyen zenelejátszót rá lehet kötni és gond nélkül viszi. Innen jött az ötlet, hogy valami hasonló kellene nekem is. Lassan tényleg ott tartok, hogy legalább egy embert ismerek, aki a hasonló ötleteimhez a háttértudással is rendelkezik. Jelen esetben ez a grafikus kollégám volt, aki szerencsére vevő a hülyeségeimre. Szervált egy erősítőt, így most ez szolgál a rádió hátuljában. Hátulról ebből is kifut a jack kimenet, így vagy MP4-ről vagy telóról bármit lejátszik. A frekvenciaváltó gomb megkapta a ki-be kapcsolás szerepét. És a világítás is ugyanúgy működik.

Visszatérve az elejére. Mivel nem akarom nagyon szétbombázni az alkatrészeket, szereztem egy donor rádiót is. Hétvégén jön az érdekesebb rész. A beszerelés. Már csak jófajta hangszórók hiányoznak.